Térhálós-falszövetes megerősítés a magyarországi műemlék-felújítási gyakorlatban
Néhány gondolat a szerkezeti repedések kialakulásáról
A műemlékek és régi épületek tartószerkezetének helyreállítása a legelső lépcső a rekonstrukciós kiviteli munkáknál. A teherhordó szerkezetek tönkremenetelének okai általában két csoportba sorolhatók:
1. Emberi beavatkozások:
• forgalom okozta rázkódások,
• tűz,
• bombatalálat,
• föld alatti munkák városokban (pl. metróépítés),
• installációk beépítése az öreg épületekbe, a munkákhoz szükséges bontásoknál alkalmazott szerszámok vibrációja és a beépített gépek okozta rezgések,
• vízszintsüllyedést vagy emelkedést okozó beavatkozások, melyek káros süllyedést okoznak,
• régi épületek modernizálása, mely a terhek megnövekedését vagy átrendeződését okozza.
2. Természetes okok:
• a tartószerkezetek anyagainak elöregedése, mely az anyag nyomó- és húzó határfeszültségének csökkentésével jár,
• fizikai okok, pl. a fagy által okozott mállás,
• kémiai okok, pl. sókiválás és az átkristályosodással, illetve a higroszkopikus tulajdonságokkal együtt járó térfogatnövekedés feszítő hatása,
• biológiai okok, pl. gyökérzet feszítő hatása,
• vízzel kapcsolatos problémák (talajvíz, esővíz, légköri nedvesség, pára),
• földrengés
• hőmérséklet-változássál összefüggő mozgások.
Ezen tényezőkből egy, vagy akár több együttes hatása a teherhordó szerkezetekben repedéseket eredménye ez. A fő okok az alábbiakban foglalhatók össze:
• a habarcs "öregedése", a kő vagy tégla elemek határfeszültségének csökkenése,
• a felületi mállás miatt a nyomott zóna csökkenése, illetve átrendeződése,
• a függőleges teher megnövekedése,
• a függőleges teher excentrikussá válása, melynek következtében a húzófeszültségek megnövekedhetnek,
• altalaj eredetű károk, talajmechanikai problémák.
